“Megtanultam, hogy az emberek elfelejtik, amit mondasz, és elfelejtik, amit teszel. Az egyetlen dolog, amire emlékezni fognak az, hogy milyen érzéseket váltottál ki belőlük.” (Maya Angelou)

Meghalt Kováts FlóriánHosszú betegség után, életének hatvanharmadik évében vasárnap elhunyt Kováts Flórián, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) titkára - közölte az MTI-vel hétfőn az MMA.

Szinte megalakulása pillanatától a Magyar Művészeti Akadémia fáradhatatlan titkára, Makovecz Imre hűséges és áldozatot nem ismerő munkatársa, a Kecske utcai akadémiai székház lelke" volt - méltatja Kováts Flóriánt a közlemény.

A népművelő, művelődésszervező, szociológiai egyetemi doktor, a Zala Megyei Művelődési Központ igazgatója, a Zalaegerszegi Városi Televízió Szerkesztő Bizottságának első elnöke, a Magyar Millenniumi Kormánybiztos Hivatalának vezetője az MMA alapítója, Makovecz Imre felkérésére 1992-ben vállalta el a művészeti akadémia titkári megbízatását.

“A szülővároshoz a viszonyunk az évekkel mind bensőségesebb, bonyolultabb lesz. Az ember lassan elfelejt minden érzelmességet, s mint minden bensőséges kapcsolatban, nem erényeit vagy hibáit nézzük annak, aki fontos nekünk, hanem a tényt, hogy van. S ez, ahogy múlnak az évek, mindennél fontosabb.

A szülővárosba idővel nem emlékeket jár halászni az ember, hanem visszakapni egy pillanatra ez ingó, örökké változó életben és világban a biztonság érzetét.” (Márai Sándor: A kassai bombák)

A Magyar Atlétikai Szövetség (MASZ) korábbi elnöke, az Európai Atlétikai Szövetség (EAA) egykori alelnöke rövid betegség után, 68 éves korában hunyt el.

Schulek Ágoston előbb docensként, majd rektorhelyettesként felelt a jövő testnevelő tanáraiért, majd mesteredzőként a kétszeres Európa-bajnok Szalma László és a világbajnoki ezüstérmes Bagyula István edzőjeként segítette a magyar atlétikát. Később vezetőként próbálta régi fényére emelni itthon a sportágat: 1991-2000 és 2008-2009 között volt a MASZ elnöke.

“Az időben minden megmarad, de olyan színtelen lesz, mint azok a nagyon régi fényképek, melyeket még fémlemezre rögzítettek. A fény, az idő lemossa a lemezről a vonások éles és jellegzetes árnyalatait. Forgatni kell a képet, s a világítás bizonyos fénytörése szükséges ahhoz, hogy a vak fémlemezen megismerjük azt, kinek arcvonásait egyszer magába szívta a tükörlap. Így halványodik el az időben minden emberi emlék. De egy napon fény hull valahonnan, s akkor megint látunk egy arcot.”
(Márai Sándor: A gyertyák csonkig égnek)

 Annyira unom most már az egészetVárom erősen , hogy vigyen az enyészetKopogtat értem lassan a KaszásBe is veszek mérget, siessen a hatás.
Lekerülni oda kettő méter mélyreRégóta vágyom már erre a kéjreSzűnjön meg a szív örökre dobogniHalljam a rögöket koporsón kopogni.
Megjavul majd odalenn végre a hallásomLe is tagadom én előtte a vallásomNehogy hívjanak nekem oda papotVégig is kacagnám azt az egész napot.
"Látjátok testvérek ennyi az élet"Mért kell így pátosz mikor jön a végzet?Meg van már váltva a Pokolba a jegyemRégi cimborák foglalják a helyem.

“Otthon minden sokkal egyszerűbb, de titokzatosabb, sejtelmesebb is, mert a legmutatványosabb külföld sem nyujtja azt az élményt, amit az elhagyott otthon szobái rejtegetnek. Ez az élmény a gyermekkor. A várakozás emléke. Ez van minden élet alján. Erre emlékezünk akkor is, amikor később egyszer a Gaurizankárt látjuk, vagy a Michigan-tavat. Az a világítás, azok a hangok, azok az örömek és meglepetések, az a reménykedés és félelem, melyet a gyermekkor zárt magába.” (Márai Sándor: Az igazi)

Elhunyt Makovecz Imre, Kossuth-díjas építész2011. 09. 27., 11:32Life.huCímkék:Makovecz Imre, kultúra, építészet, templom

Elhunyt Makovecz Imre építész - közölte az MTI.

A Kossuth-díjas magyar építész, a magyar organikus építészet egyik jeles képviselője 1935. november 20-án született Budapesten. Egyetemi tanulmányait a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karán végezte, az egyetem után különböző állami tervezővállalatoknál dolgozott, ám már ekkor a vidéket járta, hogy az elsorvadásra ítélt falvakban kulturális egyesületeket szervezzen és faluházakat építsen.

 Írta: Olvass bele

Hírek - Emlékcsarnok

Húsz éve, 1991. augusztus 23-án hunyt el Nemes Nagy Ágnes Kossuth-díjas költő, műfordító, esszéista.

Nemes Nagy Ágnes szülei az Ugocsa megyei Halmi községből vándoroltak Budapestre az I. világháború után, lányuk már itt született 1922. január 3-án. A legendás Baár-Madas Református Leánylíceum tanulója volt, a költő-igazgató Áprily Lajos személye meghatározta költői pályáját.

 Halottak napja

A porhanyós út híven őrizte meg a talp jellegzetes nyomát. Az apró kövek halkan, a helyhez méltó csendes roppanással morzsolódtak szét a rájuk nehezedő súly alatt. A cipő finom, sejtelmes reccsenő hangja, a puha bőr gyűrődének alig hallható szusszanása, mint ritmikus halk zene kísérte a monoton lépéseket. Az őszi nap sugarai melegítően ölelték át a temető fáit, nem értve az elszáradón lehulló levelek néma halálát. Az égen nesztelenül suhanó kis felhők születtek és tűntek el, mintha maguk értelmetlennek ítélték volna létüket.