Elhunyt Makovecz Imre, Kossuth-díjas építész2011. 09. 27., 11:32Life.huCímkék:Makovecz Imre, kultúra, építészet, templom

Elhunyt Makovecz Imre építész - közölte az MTI.

A Kossuth-díjas magyar építész, a magyar organikus építészet egyik jeles képviselője 1935. november 20-án született Budapesten. Egyetemi tanulmányait a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karán végezte, az egyetem után különböző állami tervezővállalatoknál dolgozott, ám már ekkor a vidéket járta, hogy az elsorvadásra ítélt falvakban kulturális egyesületeket szervezzen és faluházakat építsen.

Igazi áttörést karrierjében építészirodájának 1981-es alapítása jelentett, melynek keretében számos középületet, köztük templomot, művelődési házat tervezett, elsősorban vidéken. Első figyelemreméltó munkájának - ahogy azt a Wikipédia írja - a paksi templomot tartotta, melynek egyéni stílusa országos hírnevet szerzett Makovecz Imrének. Fő művének mégis az 1992-es sevillai világkiállítás magyar pavilonját tartják.

Makovecz Imre tanított a BME-n, az Iparművészeti Főiskolán, és a Nemzetközi Építészeti Akadémián, emellett alapítója volt a Magyar Művészeti Akadémiának, és tagja volt a Nemzetközi Építészeti Akadémiának is.

A Kossuth-díjas építész 76 évesen hunyt el.

Fotó: Földes András

Hazai és nemzetközi hírnevét építészként szerezte. Építészi korszaka két jellemző részre osztható. 1981-ig állami szolgálatban állt különféle tervezővállaltoknál, illetve – egyfajta önkéntes száműzetésben – a Pilisi Parkerdő Gazdaság főépítészeként.

1981-ben önálló tervezőirodát alapított, és az ezt követő munkáival vált híressé jellegzetes, kupolás, organikus épületeivel. Első igazi "makoveczes" alkotása a paksi római katolikus templom [1] volt. Ugyancsak jellegzetes és nagyszabású munkája a Pázmány Péter Katolikus Egyetem piliscsabai épületegyüttese, a sárospataki gimnázium [2], a makói Hagymaház [3], az egri uszoda [4], az 1992-es sevillai világkiállítás magyar pavilonja [5]. Ez utóbbi volt az egyetlen állami megrendelése.

A Makovecz Imre alapította Magyar Művészeti Akadémiát a parlament idén nyáron civil szervezetből köztestületté alakította, és az új alkotmányban is nevesítették. "Az Akadémia köztestületként való létrehozása kiemelt fontosságú, de nem önmagáért való feladat. Hosszabb távon egy eddig nem tapasztalt inspiratív erőt kifejező kulturális közeg kialakítását célozza" - olvasható az indoklásban.

Makovecz Imre munkáit itt nézheti meg az 1964-ben tervezett berhidai vendéglőtől a 2001-es csíkszeredai templomig>>> [6]

Makovecz épületek

Egyik utolsó interjújában, amit tavasszal a Heti Válasznak [7] adott, így vall az általa megteremtett organikus építészetről: "Az a fa viszont a föld alatt ugyanakkora, mint a föld felett. A mélyben lévő rész, a láthatatlan gyökérzet élteti. Ilyen gyökérzet a magyar szellem. Az organikus építészet lényege is ez - nem arról van szó csupán, hogy szerves formákat rajzolgatunk. Tetszik tudni, mire kell megtanítani ma egy végzett építészmérnököt? Például arra, hogyan kell belépni egy szobába. Vagy hogy egy családi ház tervezésénél az asszonyt kell megkérdezni, hiszen az otthont ő teremti, a férfi dolga, hogy a pénzt megszerezze rá."

Makovecz Imre jelentősebb munkáiról készült videó>>> [8]

A rendszerváltás környékén a konzervatív oldalhoz kötődő közéleti személyiségként lépett színre, az Országépítő Alapítvány egyik alapítója, a kilencvenes években tagja volt a Magyar Nemzet szerkesztőbizottságának, a Balassi kuratórium elnöke, 2002-től részt vett az Orbán Viktor alapította Szövetség a Nemzetért polgári kör munkájában. 2011 tavaszán díszpolgári címet kapott.

A már idézett interjúban politikai hitvallásáról így nyilatkozott: "A Fideszben pedig van olyan polgármester, akivel meggyűlt a bajom, de létezik olyan szocialista, akivel remekül együtt lehet dolgozni. Én tehát nem a Fideszre, hanem Orbán Viktorra esküszöm föl."

Tervezőirodája 2010-ben ment csődbe, hat embert kellett elküldenie, erről keserűen nyilatkozott: "Az ember leszállítja a munkát, kér egy teljesítési igazolást, majd elküldi a számlát. Pénz még sehol, az összeg negyedét viszont rögtön be kell fizetni az államkasszába. Aztán nem fizet a megrendelő. A következő sem fizet. Az APEH ekkor zárolja a számládat, két hónap múlva már a rezsit sem tudod fizetni, küldheted el az embereket."

Irodájának, a Makonának a felszámolása egybeesett azzal, hogy Rómában a La Sapienza Tudományegyetemen díszdoktori címet vehetett át. Erről így beszélt az Építészfórumnak [9]: "Ez egy rendkívül érdekes, ambivalens helyzet. Ott barokk ruhába fölöltöztetik az embert, nagy ünneplést rendeznek, és miközben ezt átéli, elkerülhetetlenül átéli azt is, hogy 75 éves korában bezárták a boltját."