Szeretettel köszöntelek a EMLÉKEZÉS közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz
Az emlék tanít az emlék felemel , de ha nem teszel érte soha nem enged el...
és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
EMLÉKEZÉS vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a EMLÉKEZÉS közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz
Az emlék tanít az emlék felemel , de ha nem teszel érte soha nem enged el...
és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
EMLÉKEZÉS vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a EMLÉKEZÉS közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz
Az emlék tanít az emlék felemel , de ha nem teszel érte soha nem enged el...
és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
EMLÉKEZÉS vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a EMLÉKEZÉS közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz
Az emlék tanít az emlék felemel , de ha nem teszel érte soha nem enged el...
és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
EMLÉKEZÉS vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
Kérjük, add meg, hány másodpercenként változzanak a képek
A temető
A kinyíló rozsdás kapu hangja
belevágja fülembe a kín keservek
késével a jelet.
Az eltemetett ködös éjszakában
bús hangot hallok:
De valaki nevet?
Letakart koporsóba kell bújni,
hogy a hold halálos hajnala
ne hozzon újabb múltat a jelenből.
Már a megjegesedett leheletet sem
tudjuk kifújni.
Az óra kattogása beleékelődött
a levetett ruhák aludt szagába,
S eltüntet mindent a sötétség
báróinak gyomrában.
A kihalt föld utolsó szavait
sem lehet hallani,
Mert a hóba mártott kéz véres
hegeit nem lehet letakarni.
Nyikorog a kapu, jajveszékel.
Elkeseredve ordibál megváltás után,
de hangját a sírkövek feliratos felületei
elnyelik egymás után.
A márványba itatott felszabadítás
késve érkezik meg.
A kemény föld magába nyeli
az elfeledetteket. Indul a foszlás.
Az örök emlékek könyveit olvassák,
azt hiszik ezzel az eltűnt évek
bűneit örökre lemossák.
A fény sugárként szalad végig
a szürke kerten,
A kapu csak kéjesen áll,
Képmutatóan, békében.
Megkezdődött a jövő a múltban,
A rideg fagyos valóságot
Eltakarja a józanság leple,
Kisütött a nap, reggel van...
Laci István
Read more: http://soniboy.hupont.hu/112/halottak-napja-versek#ixzz2jqyyHACe
|
|
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kommentáld!