A temetők sokszor a városszövetbe ékelődnek, olykor a településszegélyen kapnak helyet. A városfejlődés rendre túlnövi ezeket, a táj felé történő folyamatos terjeszkedéssel. A temetőkert tervezés speciális tájépítészeti terv készítést igényel, ahol vagy a tájépítészet hatol belső településfejlesztési területekre, vagy városépítészeti és településgazdálkodási szempontok érvényesülnek táji közegben.

Amikor a tájépítészeti terv fókuszába a temetők kerülnek

Budapesten az első köztemető nem is olyan rég, 1949-ben alakult meg. Mára a településgazdálkodás megoldandó feladatai közé sorakozott fel a temetők fenntartása és létesítése, ahogy az egyházi hatáskörből mind többször városok felügyeletébe kerültek temetők. Így a temetőkert tervezés terén önkormányzatok rendelik meg a tájépítészeti terv készítését.

Ennek nyomán foglakozik a tájépítész szakma temetőkert tervezés keretében városi temető, kegyeleti park, sírkert alakításával, leggyakrabban tájépítészeti terv szintjén (a temetkezési helyek kiterjedéséből fakadóan), jóllehet főleg a messzi múltra visszatekintő temetőkertek jellemzője volt, hogy a viszonylag kisebb területükkel a településekbe, az egyes városrészekbe ékelődtek bele.

A ma újonnan létesülő temetők eleve nagyobb területre tervezettek, a temetőkert tervezés gyakran tájépítészeti terv készítését jelenti, amely a táji vonatkozásokkal fokozottan foglalkozik.

A temetőkert tervezés előzményei

A történelem során a temetők kialakítását, a temetkezés módját a hitvilág, a vallásos előírások, majd a települések rendtartásai szerint szabályozták. Idővel a vallási, az egészségügyi és az esztétikai megfontolások elnyerték a mai súlyukat, s ehhez ma már a temetőkert tervezés a településökológiai vetületet is kiemelten mérlegeli a tájépítészeti terv kidolgozása során.

Egy-egy nagyobb városi temető akár 50-100-150 hektáros területet is elfoglalhat, s ennek nem csekély zöldfelületi értéke van. (Összehasonlításként: a Városliget területe 120 hektár.) A nagyobb kiterjedésű temetőkertek esetében éppen ezért indokolt a kertépítészeti szinten túlnyúló léptékű temetőkert tervezés, tájépítészeti terv kidolgozása.

A temetőkert tervezés az egyedi tájértékekkel is foglalkozik a régóta üzemelő temetők esetében. A jelentős vagy ritka síremlékek, fejfák kezelésére, védelmére is külön kitér ilyen esetben a tájépítészeti terv.

Temetőkert tervezés temetőtípushoz illeszkedően

A temetőkert tervezés irányelvei a főbb temetőtípusok szerint:

1. architektonikus temetőkert tervezés

• a célszerűségi és helytakarékossági szempontok hangsúlya a tájépítészeti terv kidolgozásakor
• szabályos, geometrikus elrendezés, sírmezők
• mértani kialakítás
• növényalkalmazás: szabályos fasorok, sövények; a sírközökből gyakran hiányoznak a növények

2. erdei temetőkert tervezés

• meglévő erdőállományba, erdei környezetbe
• tájképi kialakítás előnyben a tájépítészeti terv készítés során
• nagy helyigény
• fenntartása nagyobb ráfordítást igényel

3. parktemető

• táji adottságok nagyfokú megtartása, hangsúlya áll a tájépítészeti terv fókuszában
• tájképi kialakítás, zöld növényi keret

4. urnatemető

• kis helyigény
• hamvasztásos temetkezési módnál
• urna földbe vagy kolumbáriumba kerül

Az egyes típusok más és más eljárást jelentenek a temetőkert tervezés alatt, ahogy különböző a térszerkezet, a sírmezők, a burkolat és a növényzet aránya is; a temetkezési módok pedig különböző építményeket és felszereltséget igényelnek. A temetőkert tervezés során készítendő tájépítészeti terv tartalma éppen ezért erősen függ az adott temető típusától.

Temetőkert tervezés városon belül és kívül

A temetőkert gyakran a városkörnyék, vagy a település peremterületén helyezkedik el, és sok példa adott a beékelt elhelyezkedésre, bár nagy volumenű tájépítészeti terv, átfogóbb temetőkert tervezés érthetően a nagyobb kiterjedés és változatosabb adottságok mellett válik szükségessé.

A temetőkert tervezés sok esetben a település zöldfelületi rendszerében is tekintélyes helyet foglaló területekkel foglalkozik. A temetőkert a zöldfelületű intézmények sorába tartozik, s mint ilyen (ráadásul viszonylag nagyobb egybefüggő terület), lényeges, hogy a kegyeleti szerepen túlmenően rekreációs (pihenő) funkcióknak is helyet adjon a temetőkert tervezés.

Így a tájépítészeti terv a tervezési terület zöldfelületéhez tartozó kondicionáló-rekreációs részletek megoldására, kidolgozására is kitér részleteiben.

Melyek a temetőkert tervezés szempontjai?

A temetőkert tervezés sajátos kertépítészeti elvek mentén zajlik:

• kegyeleti szerephez illő ünnepélyes és vigasztaló környezet (szép és zöld)
• természet, növényzet előtérben
• zöldfelületi funkciók
• átlátható szerkezet (eligazodást segítő, egységes, szervezett) és útrendszer
• térszervezés (főleg nagyobb temetőkert tervezés esetén)
• fenntartásnak megfelelő kialakítás
• célszerű területfelhasználás, területegységek
• sírhely (sorok, táblák, mezők) kialakítás követendő paraméterei temetkezési módhoz igazodóan
• vallási előírások figyelembevétele (pl. izraelita temetőben nem megengedett a más temetőkben szokásos harminc évente az elévülés és „forgórendezés”)

A tájépítészeti terv a temetőkert tervezés esetében különösen figyelembe vesz bizonyos domborzati adottságokat és talajviszonyokat, hiszen temetőhasználat a magasabb fekvésnél, és a jó vízáteresztő talajnál higiénikusabban és könnyebben folytatható.

A tájépítészeti terv sajátosságai a temetőkert tervezés során

A területfelhasználás szerinti területegységekkel külön foglalkozunk a tájépítészeti terv munkarészeiben.

0. fogadótér, bejárat és környezete (reprezentatív jelleg, árusító építmények)
0. parkoló terület (fásítás)
0. ravatalozó és más kiszolgáló épületek környezete (jó megközelítés, ünnepélyes, igényes kialakítás)
0. temetkezési módoknak megfelelő parcellák
0. úthálózat, közlekedés megoldása
0. tervszerű növénytelepítés

A tájépítészeti terv kiemelten foglalkozik a temetőkert zöldfelületével, amely a területet egybefoglalja, de az egyes funkciók elválasztásában is szerepet játszik.

A temetőkert tervezés előzetes számításai kiterjedhetnek a következőkre:

• vonzáskörzet
• befogadóképesség
• használati idő
• sírhely szükséglet
• útszükséglet
• növényzet aránya

A tájépítészeti terv – az érvényes szabályok, előírások alapján – kitérhet az iménti igények számszerűsíthető követelményeit illető megfelelésre.

Milyen növényalkalmazás javallt temetőkert tervezés esetében?

• örökzöld cserjék
• lombhullató fák megfelelő arányban, „szomorú habitusú”, csüngő faformák
• térhatároló, védő növénysáv telekhatár mentén
• díszesebb növénykompozíció a bejárati zónában, díszsírhelyek környezetében
• tájékozódást segítő fasorok, cserjesávok, sövények
• kegyeleti funkcióhoz illő növényalakzatok és színválasztás

A tájépítészeti terv kiviteli szinten részletes növénykiültetési tervvel segíti a szükséges növénytelepítés megvalósítását, a tervek szintjén megfelelő, szemléletes grafikai ábrázolással.

Felhagyott temetőkre készülő tájépítészeti terv

Az egykori temetők területe felhagyást, bezárást követően a korábbi funkciójukkal nem disszonáns szerephez juthatnak. Nem csupán kegyeleti szempontból kívánatos, hogy a felhagyott temető területén a zöldfelület ne vaduljon el: ez településképi és növényegészségügyi érdek is.

A volt temetők területe gyakran értékes részét képezik a települések, városrészek zöldfelületi rendszerének is, hiszen hazai viszonylatban általános a „parkszegény” urbánus területek gyakorisága. A tájépítészeti terv ehhez mérten zöldfelületfejlesztési hangsúlyt is kap.

Esetenként közpark létesül évtizedek múltán a beépítéstől megmenekedett területen, és a településbelsőtől távolabb nyílik meg új temető. A régi területen olykor értékes, idős növényállománnyal lehet számolni, s más adottságok is további kedvező kiindulási helyzetet teremthetnek az új funkcióknak utat nyitó tájépítészeti terv készítéséhez.

Mi az a kegyeleti park?

Amikor egy volt temetőkertben a sírok exhumálása megtörténik, de sírkövek megmaradnak, esetleg részleges temetőkert tervezés válik szükségessé, hogy a sírköveket milyen rendszerben helyezik át.

A tájépítészeti terv készítés feladata ilyenkor elsősorban a szabad zöld területre különböző rekreációs (pihenőkerti) funkciók telepítésének a mikéntje.