Nemzeti emlékhellyé avatták a Magyar Nemzeti Múzeumot és kertjét hétfőn Széchényi Ferenc gróf születésének évfordulója alkalmából.

Az eltelt két évszázad során sokan és sokféleképpen akartak más múltat. A múlt azonban mindig kiújul, mert a nemzet emlékezete nem eltörölhető, nem kisajátítható – hangsúlyozta ünnepi beszédében Tarlós István főpolgármester.

A nemzeti emlékhelyet a múzeum kertjében felavatott sztélé szimbolizálja, az alkotás Zsigmond Attila tervei alapján készült. Tarlós István főpolgármester beszédében elmondta: fontos, hogy legyenek emlékhelyei nemzeti múltunknak, amelyek egy pillanatra megállítanak és felidézik történelmünk fontos eseményeit. Kiemelte, hogy a sztélék az emberiség legősibb fogalomkörébe tartoznak, a görögöknél ez jelekkel ellátott köveket jelentett.

Hiszem, hogy a történelmi hazugságok kora véget ért. És a múlt valós értekeire épül a nemzet. Ezért fontos, hogy emlékeket állítsunk a múltnak. Legyenek emlékhelyei az elődök emlékének és cselekedeteiknek, melyek egy pillanatra megállítanak és felidézik a történelmünk fontos eseményeit – tette hozzá.


Magyarországon az évszázadok során Ópusztaszer, Mohács, vagy éppen a budapesti Hősök tere lett olyan emléket őrző helyszín, amely elevenen él bennünk. Ide illik a Magyar Nemzeti Múzeum is, melynek kertjét közadakozásból éppen 200 esztendeje vásárolták meg nemes lelkű polgárok, hogy méltó helye legyen nemzeti kincseinknek.- hangsúlyozta afőpolgármester. A Széchényiek mindig Magyarország mellett álltak, tetteik kitörölhetetlenek a nemzet emlékezetéből, hatalmas, erős karként nyúlnak felénk a múltból is - tette hozzá.

Az emlékhely felavatását a Magyar Nemzet Múzeum alapítójának, Széchényi Ferencnek a születési évfordulójához kötötték - mondta el a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság elnökhelyettese. Gedai István rámutatott, hogy a múzeum alapításával Széchényi a magyar nemzettudat szempontjából a mai napig meghatározó alkotást hozott létre.

A sztélé, ez a többezer éves ősi forma jelöli azokat a helyeket, amelyek a magyar nemzet élete, múltja és jelene szempontjából fontosak - hangsúlyozta Csorba László, a múzeum főigazgatója. Mint mondta, amikor a múltról beszélünk, ajelen fontos elemére, a jövő valamely céljára hívjuk fel a figyelmet.

A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény meghatározása szerint nemzeti emlékhely a nemzet történelmében meghatározó jelentőséggel bíró helyszín, amely a magyar, illetve a magyar és az ország területén élő nemzetiségek összetartozását erősítő és identitásképző jellegénél fogva a nemzet önképében kiemelkedő fontossággal bír, továbbá amely országos jelentőségű állami megemlékezés színhelye lehet, és amelyet az Országgyűlés törvénnyel nemzetiemlékhellyé nyilvánít.


Tudta-e a Nemzeti Múzeumról?

A Magyar Nemzeti Múzeum országos múzeum, mely a magyar történelem tárgyi emlékeit gyűjti és mutatja be. Főépülete Budapest VIII. kerületében, a Múzeum körúton található. A múzeum klasszicista stílusú épülete 1837-47 között épült, tervezője Pollack Mihály építész volt, alapítója gróf Széchényi Ferenc.

1802-ben gróf Széchényi Ferenc engedélyért fordult I. Ferenc császárhoz, hogy Magyarországra vonatkozó gazdag nagycenki gyűjteményét a nemzetnek ajándékozhassa. Az uralkodó hozzájárulását adta, így ezt a dátumot tekinthetjük aMagyar Nemzeti Múzeum alapítási évének. A gyűjtemény ekkor 11884 nyomtatványt, 1156 kéziratot, 142 kötet térképet és rézmetszetet, 2019 db aranyérmét, továbbá régiségeket, valamint néhány képmást tartalmazott. Ezek a tárgyak képezték aNemzeti Múzeum első gyűjteményét, amely Európa harmadik ilyen jellegű nemzeti intézménye lett.

A múzeumi anyagot először az egykori pesti pálos kolostorban, majd a napóleoni háború után a régi egyetem épületében helyezték el. Az 1807-es országgyűlés a nemzet tulajdonába vette az új intézményt és közadakozásra szólította fel az ország lakosait. A legelső adományozó Kindli Ferenc szűcsmester volt; 1831-ig 231-en adakoztak, ám közülük csak 29 volt arisztokrata. Az adományok közül az egyik legjelentősebb az alapító feleségének, Festetics Júliának értékes ásványgyűjteménye volt, mellyel megvetette a későbbi Természettudományi Múzeum alapját 1808-ban. Az ajándékozások mellett a gyarapodás másik forrása a vásárlás volt, így jutottak hozzá például Jankovich Miklós tudós és műgyűjtő gazdag gyűjteményéhez 1832-ben. 1846-ban Pyrker János képzőművészeti gyűjteménye került az intézmény tulajdonába, ebből született a későbbi Szépművészeti Múzeum.


A múzeum új, önálló épületének felállítására az 1832-36-os országgyűlés ajánlotta meg a szükséges összeget. Tervezésévela magyarországi klasszicista építészet jelentős alakját, Pollack Mihályt bízták meg. Az építkezés 1837 és 1847 között folyt.A homlokzat timpanonjának szobordíszeit Rafael Monti müncheni szobrász készítette. Középen Pannónia nőalakja trónol, kezében egy-egy babérkoszorúval, melyet jobbról a tudomány és művészet, balról a történelem és a hírnév megszemélyesítőjének nyújt át. A jobb sarokban lévő alak a Dunát, a bal sarokban lévő a Drávát szimbolizálja. A múzeum főlépcsőházának falait és mennyezetét 1875 óta Lotz Károly és Than Mór allegorikus freskói díszítik.

A múzeum jelentős szerepet játszott az 1848–49-es forradalom és szabadságharc időszakában. 1848. március 15-én ahomlokzat előtti tér a forradalom egyik fontos színhelye volt, ahol a hagyomány szerint Petőfi Sándor elszavalta a Nemzetidalt. A múzeumi díszteremben ülésezett a 48-as népképviseleti országgyűlés felső háza. (Később, a mai parlament megépüléséig a felsőház végig itt is működött.) Ettől kezdve a Nemzeti Múzeum épülete nem csupán a legfontosabbnemzeti gyűjtemény befogadóhelye, hanem a nemzeti szabadság jelképe is. Ezt a jelképiséget fejezi ki, hogy nemzetiünnepünkön a központi állami megemlékezést évről évre a múzeum előtt tartjuk.

A 19. század második felében olyan kiváló tudósok fejtették ki e falak között tevékenységüket, mint Kubinyi Ágoston, Rómer Flóris, Hampel József és Pulszky Ferenc. A dinamikusan fejlődő gyűjtemények már ekkor kinőtték az intézmény falait. Emellett a nemzetközi muzeológia fejlődése is a szakosodás, a szakmúzeumok kialakítása irányába mutatott. Így vált önálló intézménnyé – a nemzeti múzeumi gyűjtemény egy részének leválásával – 1872-ben az Iparművészeti Múzeum, 1896-ban pedig, a képtár egy részéből, a Szépművészeti Múzeum.

A Tanácsköztársaság leverése után a magyar fővárost megszálló román katonai alakulatok 1919. október 5-én megkísérelték eltulajdonítani a Nemzeti Múzeum kincseit, amit Harry Hill Bandholtz tábornok, az amerikai katonai misszió vezetője személyes fellépésével megakadályozott. 1926-27-ben került sor az épület teljes felújítására. Ekkor sikerült Lechner Jenő tervei alapján az épületen belül a tetőtérben új helyiségeket nyerni, így a raktározási gondok egy időre megoldódtak.

Az 1949-es múzeumi törvény kimondta a Néprajzi és a Természettudományi Múzeum különválását és a Széchényi Könyvtár önállósodását. Az 1960-as években néhány kiemelkedő történelmi épületegyüttes a Nemzeti Múzeum szakmai irányítása alá került, mint az intézmény vidéki filiáléja, ezzel mintegy országos jelentőségüket hangsúlyozva: a visegrádi Mátyás Király Múzeum, a sárospataki Rákóczi Múzeum és a monoki Kossuth Múzeum, 1985-től pedig az esztergomi Vármúzeum.


A múzeum környékének esztétikus kialakítására tervezték meg a múzeumkertet. 1852-ben Wagner János tervei alapján épült fel a múzeum hátsó homlokzatával szembenéző kerti ház. Magának a kertnek tervei Petz Ádám készítette, 1855-ben el is ültették az első csemetét. A kert 1879-ben nyerte el végleges formáját. A szükséges anyagiak összegyűjtésére koncerteket rendeztek, melyek előadóművészei (karnagyai) között Liszt Ferenc és Erkel Ferenc is szerepelt. 

A múzeumkertben az elmúlt másfélszáz évben számos irodalmi és történelmi személyiségnek állítottak emléket. Elsőként, 1860-ban Berzsenyi Dániel szobra került a kertbe, majd 1881-ben Kazinczy Ferencé, mindkettő Vay Miklós alkotása. Akertben található még Kisfaludy Károly és Kisfaludy Sándor, a természettudós Herman Ottó, az 1848-49-es szabadságharc két idegen katonai vezetője, Alessandro Monti és Jozef Wysocky, valamint Giuseppe Garibaldi szobra. A legjelentősebb emlékművet, Arany János ülőszobrát Stróbl Alajos alkotta, mely 1883 óta díszíti a múzeumkertet. Említésre méltó még alépcsőtől balra található márványoszlop, amely a római Forum Romanumról származik. 1890. március 15-én Petőfi-emléktáblát avattak a lépcső jobb oldali mellvédjén. Széchényi Ferenc szobrát 1902-ben állították fel, Istók János alkotása.A kertben tölgyfák, gesztenyefák, fenyőfák és páfrányfenyők is találhatóak.

http://richpoi.com/cikkek/kultura/nemzeti-emlekhellye-avattak-a-magyar-nemzeti-muzeumot.html

Forrás: