Az emlékek nyomában
Néha megfeledkezünk nevezetes dátumokról, ám olyan dolgok eszünkbe jutnak, melyekről már szinte teljesen megfeledkeztünk. Hogyan működik a memóriánk? Mi befolyásolja, mire emlékezünk és mire nem?
Ha a memória egy raktárra hasonlítana, könnyen megtalálhatnánk a helyét az agyban. Ám a különböző típusú emlékképek az agy eltérő területeihez kapcsolódnak. Kódol, tárol, előhív Az emlékezés folyamata alapvetően három szakaszra osztható. A kódolás során a megismert tényeket, például egy újonnan bemutatott személy nevét, elhelyezzük a memóriánkban, olyan formában, ami jelentéssel bír számunkra, a körülményekkel, a névhez tartozó arccal együtt.A második, úgynevezett tárolás szakasz során valamennyi időre megőrizzük ezt az információt. Az előhívás szakaszában pedig, amikor legközelebb találkozunk, a név mellett tárolt információk alapján (az arcának felismerése) felidézzük és visszaszerezzük a korábban eltárolt emlékképet. Hol rejtőzik a biciklizés? A tudósok az emlékezet három különböző típusát különböztetik meg, amelyek az egyes emlékek tárolásáért felelősek.Az úgynevezett szenzoros tárba kerülnek először a környezetből érkező információk. Ez képes minden érzékszervünkbe érkező ingert, jelet befogadni, ám rendkívül tűnékeny, mindössze a másodperc törtrészéig, illetve hallott információk esetén pár másodpercig őrzi csupán meg az adatokat. Amelyik információ ide kerül, és felkelti a figyelmünket, az átkerül a rövid távú emlékezetünkbe.Ezt munkamemóriának is szokás nevezni. Az itt tárolt információk állandóan hozzáférhetők. Ezek alapján hozunk meg döntéseket és cselekszünk másodpercek alatt. Ám ha nem akadályozza meg ebben semmi, az itt tárolt információk körülbelül húsz másodperc múlva elenyészik. Ez ellen az ismétléssel tehetünk. És miközben átlép a hosszú távú emlékezetünkbe a memorizálandó dolog, jól kezelhető vizuális kép lesz belőle.
Ezért van az például, hogy a tárcsázás idejére megjegyzett telefonszámot nem feltétlenül raktározzuk el hosszabb távra, ám ha sokszor hívjuk az adott számsort, a megfelelő számú ismétlődés során biokémiai vagy sejtszintű nyomot is hátrahagy, így hosszabb időre is megjegyezzük.
Itt, a hosszú távú memóriában az összes, számunkra hozzáférhető adatot őrizzük. Jelen tudásunk szerint ez az információs tár végtelen, ahonnan a felidézés során visszakerül a használni kívánt emlékkép a rövid távú emlékezetbe, ahol műveleteket hajthatunk végre vele, és segítségükkel megoldhatunk problémákat. Itt tárolódnak a különböző készségek, így a biciklizés, úszás tudása is, illetve az olyan megszokott, rituális tevékenységek, minthogy délben ebédelünk például. Korlátozott megújulás
Koponyánkban 25 milliárd, vagy még ennél is több idegsejt található. Körülbelül hétévente testünk sejtállománya teljes egészében megújul. Az idő múlásával azonban fokozódó stresszhatások, depresszió és megfelelő „agytáplálék” hiánya miatt fokozatosan veszítünk agysejtjeinkből. Emiatt agyunk információtárolási képessége csökken, ami szórakozottságot, feledékenységet okozhat.
Jó hír viszont, hogy korábbi feltételezésekkel szemben, nem igaz, hogy az idegsejtek felnőtt korban már csak pusztulni tudnak, szaporodni nem. Márpedig naponta akár 3-4000 idegsejttel és az általuk létrehozott kapcsolatokkal lehetünk gazdagabbak az agy egy-egy régiójában.
Feledékenység, mint védekezés A memória gyakran fiatal és egyébként testben-lélekben egészséges embereknél is csődöt mond. Ennek hátterében munkahelyi, magánéleti konfliktusok, hosszabb idő óta görgetett problémák állhatnak.
A memóriazavar ilyenkor védekező reflex. Az agy az általános fáradtság vagy pszichés telítődés állapotába kerül, és nem képes a felidézésre. A gyakorlatlan vizsgázó, aki az utolsó éjszakát is áttanulta, esetleg éppen azért bukik meg, mert túlterheli magát, és a kimerült agy nem tudja előhívni az egyébként betárolt anyagot. Felejtéshez, feledékenységhez vezethet az is, ha megoldhatatlan vagy képességet meghaladó feladatot kell megoldani. Ilyenkor az agy védekezésképpen mond csődöt.
A civilizációs betegségek mindegyike befolyásolja az agy működését is, például a kezeletlen vagy ingadozó magas vérnyomás is károsíthatja az emlékezetet.
Vízhiány Különösen idősebb embereknél gyakori, hogy kevés folyadékot fogyasztanak. Az agyban zajló biokémiai folyamatok viszont megsínylik a vízhiányt.
A túlzott alkoholfogyasztás rövid és hosszú távon egyaránt igen komolyan befolyásolja az agyműködést. Az idegméregként is ható alkohol hatása a memória hanyatlásában mutatkozik meg elsőként…
Hangulatfüggés Az érzelmi állapot – öröm, bánat, szorongás, depresszió, eufória, félelem, kétségbeesés – az úgynevezett hippokampuson keresztül az agy csaknem valamennyi területét „elárasztja”, és így természetesen a memória működését is befolyásolja.Nemi hormonok A szervezet finomhangolását végző hormonoknak is igen komoly befolyása van az emlékezőképességünk minőségére. Kiderült például, hogy azok a férfiak, akiknek a vérében sok a férfi nemi hormon, a tesztoszteron, lényegesen jobb eredményeket érnek el a memóriatesztekben, mint azok, akiknél ez az érték csak az átlagos, vagy kevesebb. Azt egyelőre még nem vizsgálták, hogy ez az összefüggés a tesztoszteronszint mesterséges növelésekor is igaz-e. A nők esetében is hasonló kapcsolat sejthető az ösztrogénszint csökkenése és a változókori emlékezetromlás hátterében.
Korral jár?
Időskorban valahol a nagyon rövid távú vagy munkamemória és a hosszú távú között elakadhat a memória működése. Ez az oka annak, hogy az időskori elbutulás (demencia) során az új információk nem képesek megragadni az emlékezetben.
Minél korábbi, annál maradandóbb Megfigyelhető az a szabályszerűség, hogy minél korábban – tipikusan gyermekkorban – rögzültek a hosszú távú emlékezetben a megszerzett információk, annál később vesznek el. Az igazán sérülékenyek a viszonylag friss, közelmúltból nyert emléknyomok. Az elbutulás során időben visszafelé számolódik föl a tudás. Hibás volna azonban emlékezetkieséseinkben, feledékenységünkben elkerülhetetlen időskori jelenséget látni. Kóros demencia csak az idősek tizedét érinti, s az is az esetek többségében elég jól karbantartható tréninggel, gyógyszerekkel.
Normális vagy kóros? Fontos elkülöníteni a kóros tüneteket normális gyengeségeinktől. Egyszerű feledékenységnél emlékszünk az elfelejtett dologgal kapcsolatos egyéb tényekre. A beteg nemcsak beszélgetőpartnere nevét felejti el beszélgetés közben, hanem azt is, hogy ki az, honnan ismeri. Mindenkivel előfordult, hogy a buszon ülve kikapcsol, és tudatosan kell felidéznie, hova is utazik. A demens ember gondolkodási zavarai olyan mértékűek, hogy saját utcájában sem tudja megmondani, hol van. Nem tudja követni a beszélgetést. Nem pusztán elfelejti, hova tette a dolgait, de a legképtelenebb helyekre képes rakni azokat. Könyvét a mosógépbe, vasalót a hűtőbe, kenyerét a cipős szekrénybe.
Az elbutulás ráadásul gyakran érzelmi, hangulati zavarokkal jár. A gyanakvás, ingerlékenység, depressziós, apatikus hangulat és szorongás is jelezheti.
Agyvérzés, meszesedés Az elbutulás különböző tünetein kívül az agy működését károsan befolyásolhatják még az érelmeszesedés, vagy kisebb és nagyobb vérzések az agyban, amelyek miatt fontos agyterületeken maradhatnak a sejtek oxigén és tápanyag nélkül. A többség azonban szellemi frissességben eltöltött időskor elébe nézhet. A folyamatos tanulás, rejtvényfejtés, az agy tornáztatása segíthet az agy karbantartásában.
Gondolatébresztő nyomelemek Számos vitamin, ásványi anyag segíthet a gondolkodásunk, emlékezetünk frissen tartásában.
Lecitin Agyunknak az optimális teljesítményéhez, tanuláshoz, ismeretek tárolásához van szüksége erre a természetes zsírra, amely mindegyik sejtünk falának alkotó anyagát képezi. Emellett szükséges az idegingerületek átviteléhez és fontos szerepet játszik az emlékek tárolásában. Hiányában a rövid távú emlékezet károsul, mert az újonnan szerzett ismereteket nem tudjuk tárolni. Ez iskolásoknál ugyanúgy előfordulhat, mint aktív felnőtteknél, de idősebbeknél a leggyakoribb.
A C- és az E-vitaminok együtt nagyobb a hatással vannak, mint külön-külön. Az E-vitamin eltakarítja a sejtfalból a veszélyes szabad gyököket, miközben a C-vitamin megakadályozza a szabad gyökök láncreakciószerű termelődését.
A cinks és a szelén mindkét vitamin antioxidáns hatását erősíti.
A magnézium nélkülözhetetlen szerepet tölt be az enzimaktivitásban, a kalcium- és káliumfelvételben. Segít elkerülni a depressziót, a szédülést, az izmok gyengeségét és rángását, a szívbetegségeket, és a magas vérnyomást. Hiánya zavarja az ideg- és izom-impulzusok továbbítását, érzékenységet és idegességet okoz.
Szerző: Lampért Zsófia
Forás:http://csaladilap.hu/ujsagcikk/386/az_emlekek_nyomaban.html
Kommentáld!